Váckisújfalu község honlapja

Újfalu legelső okleveles említése III. András (1290-1301) király egyik többszörösen átírt oklevelében maradt ránk. Az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben szereplő Nova is Újfaluval azonosítható. Egy 1348-ban kelt oklevélben Páty (Poty), másként Újfalu megnevezés olvasható. 1378-ban, egy oklevélben Újfalu (Wyfalw) alakban említik a települést.

Az Árpád-kortól kezdve Újfalu a Zsidó nemzetség Galga menti birtok tömbjének a része. A Zsidó nemzetség honfoglalás kori, vagy Szent István kori eredetű.

A Zsidó nemzetségből leszármazó Csői, Nézsai, Mácsai és Zsidó családok itteni birtoklása végleg az 1470-es években szűnt meg, amikor I. Mátyás (1458-1490) király elkobozta és idegeneknek adományozta birtokaikat.
Hunyadi János kormányzó - a husziták elleni hadjárat során - 1451. október 10-én seregével áthaladt Újfalun és október 11-én táborba szállt.
A török hódítás elején, 1526-1541. között a falu elpusztult. Török haszonélvezői 1559-ben Ibrahim tímár-birtokos, Vác vári lovas, Hamza tímár-birtokos 1562-ben, Mehmed szpáhi 1580-ben és 1590-ben.

Az egykor népes Kér falu a honfoglalás kori magyar Kér törzs nevét viselte. Első okleveles említése 1421-ből való, 1422-ben írják, hogy Mindenszentek titulusú temploma még áll, ekkor már puszta volt. Zsigmond király kezére jutva a Rozgonyiak kapták adományba, akkortól Kérvölgynek is hívják. A Rozgonyiak kihaltával 1523-ban Kérvölgy is a Báthoryak kezére került. Későbbi sorsa egy Váckisújfaluval.

Váckisújfalu Pest megye észak-keleti részén, a Galga patak felső folyása mentén, a Cserhát hegység nyúlványain helyezkedik el, a fővárostól való távolsága 35 km, jól megközelíthető közúton és vasúton egyaránt.
Váckisújfalu gazdag erdőségekkel borított dombokkal övezett széles völgyben fekszik, területén a Szilágyi és a Kisnémedi patak folyik át, határában pedig mesterséges horgásztó található. A faluban vendégház található, lovaglási és vadászati lehetőséggel.
A ma 475 lelkes kis falu egyike az utolsó menedékeknek, a zajmentes természeti környezet, a nyugalom felfedezetlen szigete, amely felett átrepülőben még a madarak is lassítanak.
Különös természeti értéket jelentenek a környező erdők valamint a község keleti felén fekvő és szőlőkkel gyümölcsössel beültetett Várhegy, amely – az itt talált üledék-maradványok alapján - egykori szegélye lehetett az egykori, tóvá alakult felső-pannóniai beltengernek.

Csücsköstalpú tárcsapajzs, sarkai ferdén vágva, két hasítással három egyenlő szélességű mezőre osztva. A jobb oldaliban az Árpád-sáv, a piros-ezüsttel hétszer vágott mező. Ez a jelkép azt fejezi ki, hogy a település az Árpád korban már biztosan létezett, hiszen ismerjük III. András király róla szóló levelét átiratban.

A középső ezüst mezőben lebegő fekete holló jobbra fordítva, csőrében fekete gyűrűvel. Ez a holló a Hunyadi-ház címeréből való és arra utal, emlékeztet, hogy Hunyadi János, Magyarország kormányzója 1451. október hónap 10. napján Váckisújfalunál haditáborba szállt. A kormányzó ekkor ment a husziták ellen a Felvidékre, akik fölött első győzelmét Ipolyságnál aratta.

A baloldali, kék mezőben fölül csokorba kötött és szélre hajló három ezüst búzakalász lebeg. Alul úgyszintén lebegő aszimmetrikus ekevas, élével kifelé fordítva. Ebben mezőben a falu pecsétjein megőrzött heraldikai hagyomány elemei jelennek meg.